Március 23-án ismét nekibuzdultunk és 50 gyerekkel elindultunk, hogy élőben nézzünk válogatott meccset.
A fiúk Bence és Kende vezérletével már előző nap készítettek az iskolában egy nagy méretű karton transzparenst. A tábla egészen kifogástalanra sikerült, utólag már csak a ‘légyszi’ került rá 🙂
Busszal mentünk, de a lezárások miatt sokat gyalogoltunk (és persze megint késtünk pár percet) így végig kellett cipelni a táblát a fél városon. Szerencsére ezt Horváth apuka szemmel láthatóan nagy örömmel tette.
A jószerencsének köszönhetően most pont az egyik kapu mögött voltunk, ráadásul majdnem legalul.
A meccs végén a kiscsikók letódultak és tökön-paszulyon keresztül a korlátig küzdötték magukat. A transzparensnek és a kitartó ordibálásnak köszönhetően a csapatkapitány a Botival történt rövid egyeztetést követően ‘megosztva’ a Besenyszögi SE fiataljainak adta a meccsen használt mezét.
Az azt követő örömet nehéz szavakkal leírni, ezért kérlek nézzétek meg.
Szerencsére valaki felvette az alkut is. Ha Dominik még marad egy kicsit, szerintem Botiék a zoknit és a gatyát is lekuncsorogják róla.
A fiúk mérhetetlen boldogsággal telve érkeztek haza, ilyenkor elfelejtjük, hogy milyen sok ember milyen sok munkája van ebben.
Remélem néhányszor még eljutunk olyan sporteseményre, ami (talán) örök emlék marad a gyerekeknek.
